2024.04.26. 17:46:11 6508 241

Mindful étkezés – Mert a jóllét az asztalnál kezdődik
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az étel szervezetünk elengedhetetlen hajtóereje, energiabiztosítója, melynek huzamosabb ideig történő megvonása akár súlyos kimenetelű is lehet. Ám századunkra az ételekhez való viszonyulásunk gyökeres változásokon ment át, hiszen ma már nem csak akkor vesszük magunkhoz táplálékunkat, amikor éhesek vagyunk, hanem számos más tényezőtől is függővé válik az étkezésünk. Ha tudjuk, hogy az asztalra helyezett ételek mellett az étkezés minősége ugyancsak befolyással van a gyógyulásunkra, ám az egészségünk kárára is lehet, akkor tudatosabban állunk ehhez a kérdéshez.

Jól evés Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Jól evés Fotó:123rf.hu

Az éhség nem az egyetlen evési motivációnk, több oka is van annak, hogy mikor, mennyi és milyen típusú ételeket veszünk magunkhoz. Az első tényező, amely befolyásolja étkezésünket, nem más, mint a kulturális és az egyéni szokások. Ma el sem tudjuk képzelni, hogy őseink milyen nehézségek árán jutottak a létfenntartásukhoz szükséges élelmiszerekhez. A fejlett országokban a bevásárlóközpontok és a hűtőszekrények könnyen hozzáférhetősége fellazította az étkezésre szánt időt, hiszen sokan megtehetik, hogy naponta akár ötször is falatozzanak, nassoljanak. Továbbá eszünk azért is, mert mások is esznek körülöttünk ugyanabban az időben – ha vendégségbe, eseményre, rendezvényre megyünk. Ha ünnepelünk, ha szomorúak vagyunk, illetve ha közösségben vagy egyedül vagyunk. Az ellenállhatatlan illatok és ízek miatt is eszünk, ilyenkor az érzékszerveink adják ki a parancsot: „ideje enni!” Eszünk, mert enni kellemes, ellazító dolog, és közben arra is lehetőség kínálkozik, hogy asztaltársaságunkkal beszélgessünk.

Táplálkozás és tudatosság

A Harvard kutatói szerint a tudatos táplálkozás, azaz a „mindful eating” módszere, amely több évszázados múlttal rendelkező, széles körben elterjedt gyakorlat, amit leginkább a vallásokban gyakoroltak: ma is érdemes a figyelmünkre. Az összpontosított, jelen pillanatra figyelő, tudatos hozzáállás nem hiányozhat az étkezésekből sem. Amennyiben pedig ez az éber étkezés egyre tudatosabbá és erőteljesebbé válik az életünkben, az egészségünk és a környezet javát szolgáló lépéseket is hajlamosabbak leszünk tenni.

A mindful étkezés során figyelembe vesszük az étel származását, készítési módját. Jobban figyelünk az étkezésünket körülölelő külső és belső jelekre (ízek, zamatok, illatok, formák, színvilág, állag, benyomás, gondolat stb.) Megfigyeljük, hogy a testünk hogyan érzi magát egy-egy táplálék elfogyasztását követően – sokak szerint érdemes étkezési naplót vezetni, és feljegyezni a tapasztalatokat, melyeket ételfogyasztás közben, után észlelünk. Ezek az adatok rendkívül sokat segíthetnek a nyomon követés során. Újra fel kell fedeznünk a táplálkozás művészetét, ami a gyorsétkek világában valóságos szellemi-fizikai kihívásnak bizonyulhat. Előnyös alkalmazni az evésre rákészülés módszereit – légzés, meditáció, megnyugvás, kellemes zene hallgatása, elcsendesedés stb.

Érdemes kisebb adagokban gondolkodni, mellyel könnyebben megkímélhetjük magunkat a túlevés kellemetlen élményétől, ahogy a környezetünket is az élelmiszer-pazarlástól. Apró falatokban vegyük magunkhoz az ételünket, és alapos megrágást követően nyeljük le csak. Ennek köszönhetően megtanuljuk (újra) felfedezni az ételek ízvilágát, ugyanakkor az étkezésünket is lassítjuk. Ráadásul a Harvard tudósai szerint a lassú, már-már szertartásos étkezések során hamarabb tölt el bennünket a jóllakottság érzése.

Manapság egyre többen javasolják a minden nap nagyjából ugyanabban az időpontban történő étkezés szokásának bevezetését. Az előretervezett menü (legalább egy hétre) segítségével pedig megelőzhetjük az egészségtelen ételek fogyasztásának kockázatát. Vegyük figyelembe bizonyos ételtípusok elfogyasztásának hosszú távú hatásait – pl. a feldolgozott ételek és a telített zsírok több betegség kockázatát megnövelik. Ez a hozzáállás mindenkinek jót tesz: az egészségünknek, a lelkiismeretünket, a pénztárcánknak és a bolygónknak egyaránt.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A neurózis már civilizációs betegség – Jelek, kutatások és megküzdési lehetőségek

A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?

Az érzelmi kiegyensúlyozottság fontosabb, mint gondolnád

Öröm, szomorúság, félelem, düh, csalódottság, unottság. Az érzelmek mindennapi emberi életünk erőteljes befolyásolói. Olyan reakciók, amelyeket különféle események, helyzetek, körülmények, emberek, tapasztalatok váltanak ki belőlünk. Ha megismerjük belső rezdüléseinket, amennyiben kíváncsian és aktívan részt veszünk a „tanulom magam” folyamatában, akkor a tudatos érzelemszabályozás igénye sem fog távol állni tőlünk. Az érzelmi egészségünkre való odafigyelés és munka, ugyanúgy nem hanyagolható el, mint a testi jóllétünkkel való foglalkozás. Mindkettő kifizetődő.